Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Dominic a moziszoba előtti falnak támaszkodott, fejét hátravetve bámulta a mennyezetet.

Az álla szorosan megfeszült, és ujjaival a karján dobolt.

Lényének minden porcikája azt ordította neki, hogy menjen be, vigasztalja meg, mondja el neki, hogy minden rendben lesz. De nem tehette, legalábbis még nem.

Megkérte, hogy hagyja egyedül, neki pedig ezt tiszteletben kellett tartania, még akkor is, ha b