Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Giselle a csészére meredt. Egy cseppet sem bízott benne.

Preston, mintha csak megérezte volna a tétovázását, elnevette magát. „Megígérem, hogy nem mérgeztem meg. Láthattad, mikor kértem, és azt sem tudtam, hogy jössz.”

„Kitelt volna tőled” – vetett rá egy szúrós pillantást.

Preston hátradőlt a székében, a gúnyos mosoly egy pillanatra sem tűnt el az arcáról.

„Szóval, áruld el, Giselle! Mi járatban