A város zsongott az élettől, noha már későre járt. A maga sajátos módján élt: a távoli forgalom zúgása vegyült a részeg nevetés időnkénti kitöréseivel, betöltve a levegőt.

Úgy tűnt, mindenki boldog, kivéve a férfit, aki céltalanul bolyongott a halványan megvilágított utcákon; a világ még soha nem érződött ennyire üresnek.

Rongyos, foltos ruhái alig védték a maró hideg ellen. Léptei lassúak és biz