Apa folytatta, a hangjából csöpögött a méreg. „Te szégyentelen, hálátlan szuka! Menj vissza a villába! El kell válnod attól a—”

Összerezzentem, és véget vetettem apám litániájának a vonal másik végén. Már végtelenül kimerített az, ahogyan bánt velem, de nem voltam hajlandó hagyni, hogy ők irányítsák az életemet.

„Mindig így beszél veled?” – kérdezte Alistair, a hangja remegett a hitetlenkedéstől,