Csendben szidtam magam, amiért csaliként használtam magam Vivienne elfogására. A fájdalom a hasamban egyre rosszabbodott, és nem tudtam kiverni a fejemből a meg nem született gyermekem miatti félelmet. De válaszokra volt szükségem. Tudnom kellett, hogy a barátaim vagy a családom közül ki árult el engem — ki volt Vivienne bűntársa.

A gondolataim folyton egy emberhez tértek vissza: az apámhoz, Mr.