Az éjszaka nagy részében csak forgolódom az ágyban. Nem tudom kiverni a fejemből a gondolatot, hogy túl kemény voltam Razvannal, miközben ő csak segíteni próbált rajtam. Ez szörnyű érzés, mert a bűntudat képes felemészteni az ember elméjét – és most pontosan ezt teszi velem. Valami olyan nyomasztó rettegéssel tölt el, amitől képtelen vagyok szabadulni.

Dühösen felmordulok, és kimászom az ágyból.