Gyorsan lemászom a kanapéról, és nézem, ahogy az ajtó becsukódik; Razvan és én újra kettesben maradunk. De nem tudok szabadulni az érzéstől, mintha valami rosszat tettem volna, valami olyasmit, amit nem lett volna szabad. Csak egy kis időt szakítottunk magunknak, kit érdekelt, hogy háború van. A háború még mindig ott lesz, amikor pár nap múlva visszatérünk.

De persze én nem kaphatok szünetet ebbő