Kira szemszöge

Razvan kint várt, ahogy Dorinnal mindketten tudtuk, hogy fog. Azt hitte, sarokba szorított; azt hitte, engedek, amint rájövök, hogy nem fog egyedül elengedni. De én már tudtam, hogy megpróbálja, mindketten tudtuk.

Azt a halálos, féloldalas mosolyát villantja rám, amit túlságosan is jól ismerek, de én meg sem rezzenek. Dorin követ az ajtón át a késő délutáni levegőre, kezében azokkal