Lyra szemszöge

A nap elhúzódott, de egy cseppet sem bántam.

Carmen egész nap velem volt, és nem is kívánhattam volna jobb napot; azzal, hogy mellettem volt, az idő mintha repült volna. Egyik óráról a másikra jártunk, ügyelve arra, hogy mindig egymás mellé üljünk.

Azokon az órákon, ahol nem voltak egymás melletti üres helyek, megkértünk néhány embert, hogy üljenek át, amit sok győzködés utá