Valerio

Kinyújtom a sajgó öklömet a kis színpadon, ami az oltárt tartja a St. Gabrielben, abban a templomban, ahová anyám halála óta be sem tettem a lábam. Ahogy apám szokta mondani, a templom azoknak való, akik meggyónják a bűneiket, és a Viperák nem ilyen rohadt hülyék.

De úgy tűnik, én igen. Felix atya tekintete követi a kezeim mozgását, és megakad a felrepedt, zúzott öklömön. Összeráncolja a h