*Natalya*

Romeo megfordít, és a nappali hideg téglafalához nyomja a hátamat. Csókjai lecsúsznak a nyakamon a kulcscsontomig; hátradöntöm a fejem, és az ajka keltette gyönyörűséges érzés a bőrömön azzal fenyeget, hogy lángra lobbant.

Halk nyögés szakad fel belőlem, ahogy ujjai mélyebben a fenekembe mélyednek. Forróság gyűlik össze a mélyemen, ujjaim a pólójába markolnak; teljes erőmből kapaszkodom