SIENNA

Dante mindig elfoglalt volt.

Én is, az iskolával, a barátokkal, és azzal, hogy úgy tettem, mintha az életem normális lenne. De a köztünk lévő távolság minden volt, csak nem normális.

Hiányzott. Hiányzott az, ahogy régen habozás nélkül magához rántott, ahogy a kezeivel követelt magának, mintha minden porcikámat ő birtokolná. De mostanában? Nagyon távolinak tűnt. Mintha az elméje máshol járna