SIENNA

Másnap kora reggel, még mielőtt egyáltalán fel tudtam volna ülni, anyám bekopogott a hálószobám ajtaján. A napfény beáradt a függönyökön keresztül – túlságosan is fényes, túlságosan is vidám volt. A fejem még mindig nehéznek érződött a tegnap után; a bámulások, a suttogások, az egyre csak érkező posztok mintha az álmaimban is kísértettek volna. Addig sírtam, amíg mindenem fájt, amíg a szeme