SIENNA

Néha azt hittem, még mindig abban a szobában vagyok. Abban, ahol a fém ágykeret és a bőrömbe vágó láncok voltak.

Néha azt hittem, sosem jöttem el onnan. Hogy minden, ami azóta történt, csak álom volt. Lázas hallucinációkból és a fejemben lévő hangokból összefércelt fantázia, melyek a szeretteim hangját próbálták utánozni. Talán végül tényleg elment az eszem, talán még mindig abban a hideg,