Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
SIENNA
Egyetlen pillanatra sem engedtem el a kezét, miközben felvezettem a márványlépcsőn.
Még akkor is fogtam, amikor kinyitottam a hálószobája ajtaját, még akkor is, amikor gyengéden betereltem; mintha ha elengedném, ez a pillanat összeroskadna mindannak a súlya alatt, amibe került ide eljutni. Mintha csak egy álom lenne, és ha elengedem, köddé válik.
A léptei nehezek és egyenetlenek voltak, de