– Anya?

Csak egy pillanatig tartott, ahogy a fény árnyékot vetett a nő arcára. Tudtam, hogy nem lehet ő. Én temettem el.

– Ó, drágám, sajnálom, hogy nem az édesanyád vagyok, de én vagyok a következő legjobb választás – lépett elő a nő.

Nem tagadhattam le a közte és az édesanyám közötti hátborzongatóan ismerős hasonlóságot; nagyjából egyidősek lennének, ha ő még élne.

Olyan volt, mint egy délibáb.