**POV: Valentina**

Sötétség. Nehéz, megnyugtató sötétség volt, amely vastag, védelmező takaróként burkolódzott az elmém köré. A gondolataim üresek voltak, mentesek a valóságom zúzó súlyától. Arra a néhány értékes pillanatra végre találtam egy kis zsebnyi békét. De aztán meleg fény apró pöttyei kezdtek el táncolni a lezárt szemhéjaim mögött. Ott ugrándoztak az árnyékokban, ugratva az érzékeimet, és