Valentina

Bíp… Bíp… Bíp…

Nyögve nem tudtam mást tenni, mint átfordulni, miközben megpróbáltam a fejemet a párnám alá fúrni. Az ébresztőm idegesítő hangja most már bömbölt, jelezve, hogy hivatalosan is ideje felkelni, különben elkések a munkából.

"Jól van, jól van, te jó ég" - nyögtem, és kinyomtam az ébresztőt, ami még mindig pityegett. "Fent vagyok, fent vagyok."

Összeszedtem a gondolataimat, és