Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Valentina
– Réges… réges-régen… – kezdi Gino, ajkai gonosz vigyorra húzódnak. Tekintete továbbra is az enyémen csüng, még akkor is, amikor a lábam lüktet a fájdalomtól. A vér egyre csak folyik és folyik lefelé a lábamon, szép élénkpirosra festve a padlót. A testem zihál, és a rézszag elárasztja a szobát, amitől majdnem elhányom magam.
Gino elkezd fel-alá sétálni a szobában, miközben Ciro továbbra