Cora szemszöge

A délutáni napfény lágyan szűrődött át a függönyökön, melegen és lustán. A lakásban halványan babahintőpor és fenyő illata lengett, az ablak résnyire nyitva volt, hogy beengedje az előző éjszakai eső illatát.

Vaughn törökülésben ült a padlón, az egyik fiút a térdén tartotta, míg a másik boldogan gőgicsélt a mellette lévő takarón. Nevetése betöltötte a teret – mély volt és fesztelen,