Torin szemszöge

A fények túl vakítóak voltak.

Éles, fehér ragyogásba vonták a színpadot, mindent lelapítva maguk alatt – arcokat, kifejezéseket, még a mögöttünk lógó drapériákat is. Valószerűtlenné tette a világot, mintha csak egy díszlet lenne egy olyan közönség számára, amely nem fogta fel, milyen árat követel az, amit néz.

A pulpitusom mögött álltam, kezem lazán a peremén nyugodott, tartásom fe