Torin szemszöge

Az Iron Claw napok óta nem aludt.

És én sem.

Az őrjáratok szüntelen váltásban mozogtak a határok mentén, jelenlétük olyannyira állandóvá vált, hogy szinte beleolvadt a tájba – kavics ropogott a csizmák alatt minden órában, tompa hangok mormoltak jelentéseket, a védőbűbájok pedig újra és újra megerősítették zümmögésüket. Senki sem panaszkodott. Senki sem kérdőjelezte meg.

A napom te