~Raina~

Anyám szombat reggel negyed nyolckor hívott.

Én már ébren voltam; mindig korán keltem, mióta Leo megszületett. A testem még az első évében eldöntötte, hogy a reggel hat óra utáni alvás olyan luxus, amit többé nem engedhet meg magának, és ezt a döntését azóta sem másította meg. Már a második kávémat ittam, negyedjére rágtam át magam a dubaji logisztikai dosszién, Leo pedig még mindig aludt