~Raina~

Dubaj falként csapódott nekem.

Nem csak a hőség, bár a hőség azonnali és abszolút volt; az a fajta, ami abban a pillanatban rád nehezedik, amint kinyílik a repülőgép ajtaja, az a fajta, aminek súlya és szándéka van, nem csupán hőmérséklete. Inkább minden egyszerre történt: a fény, ahogy fehéren és könyörtelenül vert vissza minden felületről; a méretek, a Manhattant is szerénynek feltüntető