~Kaelen~

A nagyanyám reggel fél kilenckor szólt az ebédről.

Nem kérdésként. Tájékoztatásként. – Raina délre jön. Bea is itt lesz. Várlak az asztalnál.

Miután letette, egy pillanatig a telefonomat néztem. Aztán felhívtam Wyattet.

– Tudtál erről?

– Miről?

– Nagyanyám. Raina. Ebéd. Ma.

Volt egy olyan szokása, hogy váratott, amíg feldolgozta, a fene tudja, mit. – Nem. De nem lep meg.

Engem sem lepett