~Kaelen~

Hétkor ébredtem.

Szombat volt. A házban az a fajta csend honolt, ami csak a hétvégék sajátja – a személyzet még nem surrant át a folyosókon, a felhajtón nem mozdultak autók, a birtok csak élte a maga lassú reggeli ritmusát, miközben a túloldalon a város a saját tempójában ébredezett.

Lezuhanyoztam. Felöltöztem. Lementem a földszintre.

Daphne az étkezőasztalnál ült.

Köntösben volt, kávéval