Senki sem szólt, miközben széthajtogattam a papírt, és a szobában minden tekintet a kezemben lévő levélre tapadt.

A csend nehezebbnek érződött a kelleténél, talán azért, mert a Nyolcas Eszköz eltűnt, talán azért, mert önszántából ment el.

Talán azért, mert legbelül már tudtam: bármit írt is, attól nem fogom jobban érezni magam.

A pulzusom a fülemben lüktetett, ahogy teljesen kisimítottam az oldalt