Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Aria nyugodt arca hirtelen bíborvörösbe borult, és a tekintetében égő düh már-már lángra lobbant.

Karcsú ujjával Kaelenre bökött, kifejezése minden képzeletet felülmúlt. Még Brennan sem látta őt soha így kikészülni.

– Kaelen, te gazember! Tudtam, hogy nem haltál meg! Végig mondtam – a hozzád hasonló söpredék nem döglik csak úgy bele valami betegségbe. Az ilyen paraziták elég sokáig élnek ahhoz, ho