A láncok belevágtak a csuklómba.

Vastag vasláncszemek fúródtak a küzdelemtől már amúgy is sebes bőrömbe, s a vasszobám hideg kőfalához szegeztek. Lélegzetem szaggatott lökésekben tört elő, mellkasom zihált, a levegőnek acél-, izzadság- és a saját vérem halvány rézíze volt ott, ahol a béklyók már barázdákat vájtak belém.

És mégis – ez sem volt elég.

Azt hittem, a tűz mostanra már alábbhagyott volna