Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
A szobában a csend olyan sűrű volt, hogy szinte meg lehetett fulladni tőle.
Minden Alfa mereven ült a hosszú tölgyfaasztal körül. Tekintetük ide-oda cikázott, tartásuk megtévesztően mozdulatlan volt, de hallottam a felszín alatti igazságot. Szívük egyenetlen ritmusban dobolt. Farkasaik nyugtalanul pusmogtak bennük, behúzott farokkal, lelapuló füllel, és minden ösztönük azt üvöltötte nekik, hogy óv