KAELIA SZEMSZÖGE

Abban a pillanatban, ahogy szavai áthasítottak a viharon, a testem fellázadt. Sarkon fordultam és rohantam; a sár szívta a lábamat, az eső pedig olyan erősen vert, hogy alig láttam. Izmaim tiltakozva sikoltottak, a kimerültség belém karmolt, de nem érdekelt. Egyetlen esélyem volt, egyetlen szikrányi dac maradt bennem – és ezt nem fogom elpazarolni.

Ha csak mélyebbre tudnék futni a