KAELIA SZEMSZÖGE

Az eső nem csillapodott. Dézsából ömlött, kíméletlenül és annyira sűrűn, hogy a világ ezüstbe homályosult. A hajam az arcomra tapadt, nedves tincsekbe tapadva, s Draven minden egyes lépésénél sár fröccsent a lábaira.

De én ebből semmit sem vettem észre.

Nem, amikor a karjai fonódtak körém. Nem, mikor a lábaim szorosan átkulcsolták a derekát, az arcomat pedig a vállának mas