DRAVEN SZEMSZÖGE

A csend az irodámban elviselhetetlen volt.

Súlyként nehezedett rám, sötéten és fojtogatóan, rátekeredve minden egyes gondolatra, amely próbált előmászni a fejemből. Amióta visszatértem a palotába, itt voltam – bezárt ajtóval, behúzott függönyökkel, kialudt tűzzel.

Nem akartam érezni.

Nem akartam gondolkodni.

Csak zsibbadt akartam lenni.

Az előttem lévő íróasztalt pap