RONAN SZEMSZÖGE

A kiképzőpálya már élettel teli volt, amikor kiléptem a szabadba.

Csizmák dobogtak a döngölt földön. Nevetés csendült a hűvös reggeli levegőben. A nap még alacsonyan járt, de vakítóan sütött, arannyá festette a port, megcsillant az izzadságtól csúszós bőrön és a mozgó testeken. Normális esetben ez volt az a hely, ahol kitisztult a fejem. Ahol a bennem élő Béta a helyére került, és