SIGRID SZEMSZÖGE

A világ darabokban tért vissza hozzám – hűvösség nyaldosta a bőrömet, erős karok fonódtak a derekam köré, mint egy mentőkötél, és a szappan halvány illata keveredett valami mélyebb, ősibb dologgal.

Vele.

Úgy éreztem, mintha lebegnék, elmerülve a vízben, amely csillapította a bennem tomboló tüzet. A szemhéjam megremegett, majd kinyílt; nehéz volt és zavart, beletelt egy másodpercbe