SILAS SZEMSZÖGE

A szoba forgott velem. A falak rám szűkültek. Nem kaptam levegőt. Nem tudtam gondolkodni.

Aztán mintha átkapcsoltak volna egy kapcsolót.

A düh fehéren izzón és élesen égette át magát a pánikon.

Felkaptam a telefont a padlóról, az ujjaim annyira remegtek, hogy majdnem újra elejtettem.

Újra tárcsáztam Dante számát.

Azonnal felvette.

– Mi a faszt jelent az, hogy sajnálod? – vicsorogta