SILAS SZEMSZÖGE

Egyetlen másodperccel sem vesztegettük tovább az időt.

– Indulás. Indulás! Gyerünk! – mordultam fel, miközben kiviharzottam a szobából.

A ház mozgásba robbant körülöttem – csizmák dobogtak a márványon, ajtók csapódtak, felerősödött a kint beröffenő motorok hangja. Dante szorosan a sarkamban volt, a telefont a füléhez szorította, és futás közben utasításokat ugatott bele.