RONAN SZEMSZÖGE

Csizmám úgy dübörgött a kőpadlón, mint a harci dobok, minden egyes lépés táplálta a bennem forró dühöt. A palota folyosói elmosódtak – a szolgák szétszéledtek az utamból, arcukon a zűrzavar és félelem keveréke ült. Nem érdekelt.

Sigrid szavai visszhangoztak a fejemben: „Él az apád!”

Apám. Él. A férfi, akit a saját kezemmel öltem meg. A szörnyeteg, aki kiverte belőlem a reményt, aki