Nézőpont: Zoya szemszöge

Hatalmas mancsaim ritmikusan döngenek a nyirkos erdő talaján. A hideg éjszakai szél átkorbácsol vastag, obszidiánfekete bundámon, de a jeges csípést alig érzékeli égő bőröm. Súlyos testemet előre lökve falom a kilométereket. A Vaseskü falka szigorú határait már messze magam mögött hagytam. Az idő az árnyékok és suhanó fák értelmetlen sávjává mosódik össze. Nem vagyok hajla