Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Add ide – mondom; a hangom alig emberi, ahogy mozdulok.

Bane óvatosan a karjaimba adja, és úgy tartom, mintha üvegből lenne. Olyan kicsi, olyan könnyű – mintha túlságosan megszorítanám, azonnal eltűnne.

Megfordulok, hogy elinduljak.

– Vele mi legyen, Alfa? – horkant fel mögöttem Bane.

Rá sem pillantok a földön fekvő rohadékra.

– Őt is vonszold magaddal – sziszegem összeszorított foggal. – De mel