Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Add ide – mondom; a hangom alig emberi, ahogy mozdulok.
Bane óvatosan a karjaimba adja, és úgy tartom, mintha üvegből lenne. Olyan kicsi, olyan könnyű – mintha túlságosan megszorítanám, azonnal eltűnne.
Megfordulok, hogy elinduljak.
– Vele mi legyen, Alfa? – horkant fel mögöttem Bane.
Rá sem pillantok a földön fekvő rohadékra.
– Őt is vonszold magaddal – sziszegem összeszorított foggal. – De mel