Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Nem. Nem, nem.
Félredobom a takarót, és a lábamra botorkálok, ügyet sem vetve a mellkasomat hasogató, éles fájdalomra, arra a nyers ürességre, ahol a kötelékünknek kellene lennie.
– Anya? – Bár a hangom megremeg, ahogy kiáltok, már tudom, hogy nem fog válaszolni.
Végigrohanok a palota folyosóin, a márványpadló hideg a talpam alatt, miközben kétségbeesetten keresem, a levegőbe szimatolva az illata