– Tényleg annyira hiányzik még nektek Wallace? – gúnyolódott Cornelius, miközben fátyolos, ám mégis éles tekintetével végigpásztázott a jelenlévőkön.

Mindenki öntudatlanul is kihúzta magát.

Cornelius rápillantott a közömbös Romanre és Sloane-ra, majd a hallgatag Holdenre és Felixre; a szemében egy csipetnyi bánat jelent meg.

Ezt kérdezte: – Őszintén állíthatja bármelyikőtök is, hogy semmi köze nem