Míg egyesek teljesen elveszítik az időérzéküket a hegyekben, addig mások kénytelenek helyettük is cipelni a terhet.

Az idő visszapörgetve az osztálytalálkozó estéjére. Miles és az emberei szinte egész éjszaka Romanre vártak. Ám csupán a hegyi szél által elsöpört üres falevelek vártak rájuk.

Miles magában így szólt: „Jól van. Most már ehhez amúgy is hozzá vagyok szokva.”

Beletörődően elmosolyodott.