Lyra

Caleb és én a kocsiban ültünk, az étkezde felé hajtva, mindketten mélyen a gondolatainkba merülve. Oldalra sandítottam felé, és láttam, hogy aggodalom ül az arcán.

Az ablak felé fordítottam a fejem, hogy kinézzek. Nemrég még sütött a nap, és jólesett érezni a melegét az arcomon. Ám sötét felhők tornyosultak a horizonton, és a napfény ismét eltűnt a szemem elől.

Befordultunk az étkezde parkoló