Valerie szemszöge

Valami ősi, ösztönös dolog rándult görcsbe a mellkasomban, miközben azt a kislányt néztem nevetni.

Az elmúlt egy órában végig Mia mozdulatait követtem. Minél tovább figyeltem, annál biztosabbá váltam benne. Azok a szemek nem csupán hasonlítottak Killianére – tökéletesen megegyeztek az övéivel. Ugyanaz a zöld árnyalat. Ugyanazok az aranyszínű pettyek, amik megcsillantak a fényben.