Ahogy közelebb értem, az ablakon át megláttam Paige-et; feszengve, mély aggodalommal az arcán állt ott.

Bekopogtam az ajtón, mire összerezzent.

– Szabad! – kiáltotta Miriam.

Kinyitottam az ajtót, és beléptem.

Miriam a hosszú asztal túlsó végén ült. Egy laptop és néhány irat hevert előtte, de nem nyúlt hozzájuk, és rájuk sem nézett. Ehelyett a keze az ölében pihent, a tekintete pedig Paige-ről rám