De Sloane jelen pillanatban túlságosan kimerült volt ahhoz, hogy akár csak rágondoljon a Kensington családdal való bajlódásra.

Négy napja egy szemhunyásnyit sem aludt, az idegei a végletekig megfeszültek. Most, hogy végre leengedhette a pajzsait, csontig hatoló fáradtság zúdult rá, amilyet még soha nem tapasztalt.

Amint belépett a lakásba, arra sem maradt ereje, hogy becsukja maga mögött az ajtót;