Brunót először különös üresség járta át, majd rátört a szörnyű felismerés: az ujja, amellyel az imént még Lexire mutatott, eltűnt.

Kinyújtott keze, amely korábban vádló mozdulattal görbült meg, most csupán egy csupasz, megcsonkított csonk volt.

Megdermedt, eleinte fel sem fogta Kaelen szavait. Ám a következő másodpercben elviselhetetlen kín hasított belé az ujj tövénél lévő idegvégződésekből, heve