'Upsz, lebuktam...' – gondolta magában Lexi, szemében lusta csillogással; arcán a meglepetésnek még a szikrája sem látszott.

Nem volt ott pánik, sem zavar – semmi abból a káoszból, amire számítottak volna.

Lexi hanyagul nekitámaszkodott a sátorban lévő asztalnak, és édes, ragyogó mosollyal biccentette oldalra a fejét a három felé.

"Igen, a legkeresettebb szökevény? Az én vagyok. Nos, beveszitek?"