GEMMA SZEMSZÖGE.

Az őrjítően frusztráló tizenéves éveimet pontosan úgy éltem le, mint egy szűzies, kolostorba zárt apáca. Kétségbeesetten és türelmesen vártam, hogy ez a sorsfordító pillanat végre elérkezzen. A középiskolai osztálytársaim soha még csak egy szikrányi érdeklődést sem tudtak felkelteni bennem. Ügyetlenek voltak, esetlenek és szörnyen visszataszítóak. Hogyan is nézhettem volna kétszer